Kevés manaság az olyan film, amibe némi értelem is szorult. Igen, olyan is van, csak eléggé kevés. A másik, amit esetleg megemlíthetnék, az az Eden Lake, ami szintén olyan dolgot vett célpontba, ami manapság eléggé nagy problémának számít, és az a tinédzserek.
A The Final, ugyanúgy mint az Eden Lake, kitűnik a vértengerből azzal, hogy itt nem konkrétan a hentelésre, belezésre hangsúlyozzák a filmet, hanem magára a problémára, a lenézésre, megalázásra. kiközösítésre, meg a problémás tinikre.
Szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy amióta suliba járok, az emberek mindig találtak rajtam valami olyan dolgot, ami miatt belém köthettek...Legyen az akár az öltözködésem, a hangom, vagy az, hogy hosszú a hajam...És ettől ők nagyon kő kemények, meg kurva menők lettek, hogy náluk gyengébbet alázhattak meg...Úgyhogy szerintem mindeni bele tudja képzelni a számkivetettek helyzetébe magát, és a szívünk mélyén mi is azt kívánjuk, hogy egyszer kegyetlen bosszút álljunk azokon, akik megaláztak minket.
És ezért olyan zseniális ez a film, mert az olyanok mint én, teljes mértékbe beletudják magukat élni, mert szerintem legalább minden második ember átélt már ilyet...Sajnos.
The Final
Rendezte: Joey Stewart
Eléggé kiábrándító, hogy ő rendezte a Texasi Kopót, meg egy rakás vígjátékot...Valahogy ez nem függ össze az említett filmel. Na mindegy.
A történet egyszerű. Van egy számkivetettekből összeverődött baráti társaság, amit a tipikus köcsög nagymenők megaláznak, mert hogy ők attól többek lesznek. Aztán a megalázottaknak ebből elegük van, és kegyetlen bosszút állnak a megalázóikon.
Másodszorra nézem meg ezt a filmet, hogy bővebb véleményt írjak róla, de még mindig bassza az idegeimet ez a sok köcsög nagyképű fasz, meg az agyon cicomázott pláza picsák, akikbe kb. annyi természetes báj van, mint egy próba bábuba, és annyi eszük van mint egy lufinak...Sose fogom tudni felfogni, hogy az ilyen "emberek" mért gondolják magukat többnek, egy átlag embernél...Azért mert az apjuk teletömi őket lóvéval? Mert népszerűek? Kell a fasznak népszerűség, ha az kell, hogy a külsőmön változtassak, hogy megkedveljenek, akkor leszophatnak bő nyállal, mert ha valaki kedvel, az nem külső alapján fog ítélkezni, de az ilyenek még hírből se hallották a belső értékeket...
Már maga a film kezdése is zseniális. Az egyik "áldozat" bemegy egy kis kajáldába, persze történt vele egy két apróság, ami miatt rendesen megbámulják. De kit érdekel ez? Megérdemelte. És ezt fekete fehérbe láthatjuk, ami rendesen megteremtette a kezdő hangulatot a filmnek.
Meg maga a film eseményei is zseniálisan vannak megtervezve. Személy szerint magamra ismerek benne, és nem csak a számkivetettek miatt. (Ugyebár említették, hogy a sok Horrorfilm nézés egyszer meghozza a gyümölcsét, és a sok horrorfilm hatására csinálták meg magát a tervez. Nice.)
Érezni a számkivetetteken azt a kétségbeesést, reménytelenséget, bizonytalanságot ami árad belőlük. Hogy már tényleg nem tudnak hova menekülni a megaláztatások elől...Olyan légkört alakított ki a film, hogy azt szavakba el nem lehet mondani...Na de azért megpróbálom.
Másodszori megnézésre is azt mondom, hogy ez egy zseniális horror! Mert olyan pszihológiai terrorba tartja az ottani embereket, hogy szinte beléd fagy a vér.
A zene kifogástalan. Annyira profi módon teremtette meg a hangulatot, hogy még a könnyem is megeredt...Igen, megint. Még a Rap zene is beleillet, és a rövidke bendzsó játékok csak még jobban adták a hangulatot. Egy szóval tökéletes!
A helyszín itt nem olyan lényeges dolog, inkább az, amik ott lezajlozzak. Vér az csak minimálisan van benne, de ez a film mint már említettem fentebb, nem a mészárlásról szól, hanem a lelki terrorról, amibe a megalázókat tartották. Olyan mértékbe élveztem ezt a filmet...Néha még el is mosolyodtam. Na de nem attól, hogy vicces lenne, hanem hogy hogy könyörögtek az életükért azok, akik mások életét megkeserítette. És persze, hogy az ilyen "emberek" bármit megtesznek azért, hogy megmentsék a szánalmas életüket...Olyas fajta érzelmeket keltett fel bennem, amit még egyetlen horror, de még más jellegű film se tudott. Azért persze egy két igen érdekes büntetési módszert láthattunk, és hát azok se voltak épp gyerekjátékok.
Lindsay Seidel és Marc Donato egyértelműen nagyot alakított a filmbe, ez nem kérdés. a Marc Donato által alakított Dane...Kb. én is ilyennek képzelem el magam. Őt hívták a filmbe "istennek", mert hogy rendelkezik mások élete felett. Arra persze nem gondoltak, hogy őt ilyenné tették, és nem ilyen volt...Én is teljesen átlagos mezei gyerek voltam, amíg el nem kezdtek terrorizálni...És mondhatni emiatt eléggé eltorzult személyiségem lett. Nem gondoltak bele, hogy azzal amit csinálnak, milyen hatással van arra, akivel csinálták...Mert hogy "menő"...De persze amikor már nem volt olyan nagy szájuk, akkor persze mindenki "bocsánatot" kért...De csak mert össze voltak szarva attól, hogy megpusztulnak...
A vége...Meg enyhén szólva kiakasztó...De egyértelműen ez volt a normális bejeféze neki, még akkor is ha kevésbé tetszett. Annyira...hatással van rám ez a film, és a lehető legtöbb értelembe úgy érzem, hogy ezt a filmet tényleg MINDENKINEK látnia kell, nem csak az olyan száműzötteknek mint nekem. TALÁN...ha a nagyképű köcsögök megnéznék ezt, esetleg megváltoznának, bár isteni csodát ne várjunk az ilyenektől.
Nagyon ritkán értékelek maximálisra egy horrort. (Eddig hármat, négyet) De ez is megérdemli, annak ellenére, hogy kevés benne a vér, a "bosszú" lehetett volna kicsit érdekesebb, és ugyebár a vége. De mindent összevetve ez egy zseniális, elgondolkodtató film, mindenképpen meg kell néznie mindenkinek. Még így is úgy érzem, hogy nem tudtam eléggé részletesen kifejteni a véleményem...Sebaj. Aki erre azt mondja, hogy tini horror, az el mehet a jó p***ba.
Értékelés: 10/10
"TI nevettek rajtam, mert más vagyok. ÉN nevetek rajtatok, mert mind egyformák vagytok"
Még egy hasonló horrort fogok gorecső alá venni, és meg kell hogy mondjam, hogy én csak nagyon kivételes esetekbe nézek olyan horror filmet, ami a 2000-res év előtt jelent meg. E között, és a fentebb említett film között több mint 30 év korkülönbség van.
Carrie
Rendező: Brian De Palma
Eléggé terjedelmed filmográfiája van a rendezőnek, de személy szerint egyiket se ismerem. Azt meg kell említenem, hogy Stephen King egyértelműen ért a horrorhoz. Bár szerintem ezt mindenki tudja. A horror adaptációi nem mindig olyan sikeresek, mint a könyvei. De kivételek akadhatnak, és remélem ez is méltó lesz Kinghez.
Az alapszituáció ugyan az, mint a The Finalnál. Van egy lány, Carrie, aki mindennapos megaláztatásoknak van kitéve. De isten megajándékozza egy aprósággal, egy természet feletti erővel, amivel megtorolhatja, a hosszú megaláztatásokat.
Na, az ismertetőt megint szarul irtam meg...Na sebaj.
Határozottan érdekes egy film volt, bár a film nagyrésze inkább dráma jellegű, mint horror, és végére tömörítettek be szinte mindent...Ami nem feltétlenül jó.
Ahhoz képest, hogy több mint 30 éves film, ennek ellenére nagyon tetszett. Az ötlet hasonló, a fentebb említett The Finallal, csak pár apróbb külömbséggel. Mert itt ugyebár nem egy csoportra, hanem egyetlen lányra zúdult a sok megaláztatás. Másrészt meg ugyebár a telekinetikus képesség. Maga az ötlet zseniális.
A zene a régi filmekhez méltó, igaz, néhol eléggé furcsa volt, de ettől függetlenül nagyon tetszett, tökéletesen illett a film hangulatához, főként a befejezéshez.
Vér az eléggé kevéske volt, leszámítva a végét, de ott aztán folyt elég sok helyen.
A helyszín suli volt, meg Carrie háza, úgy hogy az nem olyan lényeges szempont.
Ugyanazok az érzések keringtek bennem, mint a The Finalba. Hogy ezeket a ribancoknak a fejét széjjel kellett volna verni...Nem hiszem el, hogy ilyen undoritó lányok is vannak...Nincs ezeknek érzelmeik? Na erre nem térnék megint ki, mert már fentebb bőven értekeztem erről.
A fő szempont, amibe különbözik a két film, hogy mig a Finalba csak a megalázók szenvedtek, itt mindenki, bár szerintem ez lényegtelen, mert egyel több vagy kevesebb az már oly mindegy.
A színészek közül csak Carrie karaktere volt az, ami elnyerte a tesztésem, az anyja kifejezetten idegesített, meg az a hülye hitvallásos szarsága is...
Minden esetre jó film volt, csak nagyrészt semmi se történik, de ettől függetlenül csak a vége miatt megéri megnézni.
Értékelés: 7/10
